Szójaviasz: mi ez, mit tud, és mit nem – érthetően

A „szójaviasz" ma már szinte kötelező szó a gyertyák címkéjén. Hogy pontosan
mi ez, honnan jön, és mi igaz abból, amit hirdetnek róla – arról jóval
kevesebb szó esik.

Ez a poszt erről szól, kémia nélkül. Ha a vásárlói oldal érdekel (GMO,
tanúsítványok, „100% szója" vs. „soy blend"), arról külön írtunk:
3+1 dolog, amit nem tudtál a szójaviaszról.
Ha az összes viasztípusra vagy kíváncsi, az a
Viasz-kisokos.

Mi az a szójaviasz valójában?

Kezdjük egy tévhittel: a szójabab nem termel viaszt. Nincs olyan, hogy
„nyers szójaviasz", ahogy méhviasz van. A szójaviasz készített anyag: a
szójababból kisajtolt olajból csinálnak szilárd zsiradékot.

Nagyjából úgy kell elképzelni, mint a margarint: van egy folyékony növényi
olaj, és azt megszilárdítják. A lépések:

1. Olajsajtolás. Egy tonna szójababból nagyjából 190 kg olaj lesz – a
többi takarmány. Az olaj tehát a kisebbik termék.
2. Tisztítás. Kiszedik belőle a színt, a szagot és minden maradékot.
Ezért nem szójaszagú a gyertya.
3. Keményítés. Az olajat feldolgozzák, hogy szobahőmérsékleten szilárd
legyen. Attól függően, mennyire keményítik meg, kaphatunk lágyabb
(kb. 45 °C-on olvadó) vagy keményebb (kb. 50–53 °C-on olvadó) viaszt.

Egy lényeges különbség a paraffinhoz képest: a paraffin kőolajból
származó melléktermék, a szójaviasz viszont ugyanabba az anyagcsaládba
tartozik, mint az étolaj vagy a margarin – csak megszilárdítva.

„Szójaviasz" nem egyetlen anyag

Ez a legfontosabb, amit érdemes elvinni. A boltban ugyanaz a szó szerepel a
címkén, de mögötte nagyon eltérő anyagok lehetnek:

• tégelyes (poharas) viasz – lágyabb, tapad az üveghez,
• oszlopos viasz – keményebb, magában is megáll,
• keverékek – kókusszal vagy méhviasszal.

Mindegyik külön termék, külön tulajdonságokkal.

Az illatolajnak felső határa van

A viaszgyártók megadják, mennyi illatolajat bír el a viasz – ez jellemzően
7–10%. Ennél többtől nem lesz erősebb az illat, hanem rosszabb az égés:
az olaj nem kötődik meg a viaszban, kiizzad, a lángba jutva pedig kormozni
kezd. Ez az egyik oka annak, hogy nálunk a gyertyák
illatmentesek.

Amit a kezedben látsz

• Matt, krémes felület. A szójaviasz nem fényes és nem áttetsző. Ez így
• Dérhatás (frosting). Fehéres, kristályos bevonat jelenhet meg a
• Elváló foltok az üvegen (wet spot). A poharas gyertyáknál a viasz
• Pihenés az első égetés előtt. A frissen öntött szójagyertya napokig
• Alacsony olvadáspont. Az olvadt viasz kevésbé forró, mint a paraffiné,

Az égés: mi igaz és mi marketing

„Tovább ég"

Ebben van igazság: a szójaviaszból időegység alatt kevesebb „üzemanyag" jut
a lángba, mint a paraffinból. Mérésekben a paraffingyertya kb. 7 gramm
viaszt fogyaszt óránként, a növényi zsír alapú kb. 4 grammot.

A kanócválasztásról külön írtunk:
kanóc-kalauz.

„Tisztábban ég"

Ez az a pont, ahol a legtöbb webshop – és korábban mi is – pontatlanul
fogalmazott. A legalaposabb vizsgálatban paraffin, szója, pálma, méhviasz és
sztearin gyertyákat égettek le egymás mellett, ellenőrzött körülmények
között. Az eredmény: az égéstermékek gyakorlatilag ugyanolyanok voltak
minden viasztípusnál, és minden mért érték jóval a legszigorúbb beltéri
levegőminőségi határértékek alatt maradt.

Amit ebből érdemes elvinni: a korom nem a viaszfajta kérdése, hanem a
kanóc hosszáé, a huzaté és az edény formájáé. Egy 5 mm-re vágott kanóc
és egy huzatmentes hely többet ér, mint bármelyik viasz neve a címkén.

Van, ami mérhető: az európai gyertyaszabványok

Ha objektív, összehasonlítható állítást keresel egy gyertyáról, három
szabvány létezik rá:

• EN 15426 – mennyire kormozik,
• EN 15493 – tűzbiztonság (láng magassága, stabilitás),
• EN 15494 – biztonsági címkézés (innen jön a „vágd 5 mm-re" jelzés).

Ez az egyetlen valódi fogódzó – nem a viasz neve.

Környezet – röviden

Erről a
tudatos vásárlásról szóló posztban
írtunk bővebben, itt csak a lényeg:

• A szóját elsősorban takarmánynak és üzemanyagnak termesztik. A
• A természetre gyakorolt hatás tekintetében a szója egységnyi olajra
• Az EU erdőirtás elleni szabályozása a szójára is kiterjed; a

Ez nálunk mit jelent

A gyertyáink 100% GMO-mentes
szójaviaszból készülnek, pamutkanóccal,
illatolaj nélkül – kivéve a
poharas darabokat és a kerámiatöltéseket, ahol
szója-kókusz keveréket használunk, mert az szebb, egyenletesebb felületet
ad. Erről szól a kókuszviaszos poszt.

A paraffinmentesség nálunk alap. Nem azért,
mert a paraffin bizonyítottan mérgező lenne – ezt fentebb épp cáfoltuk –,
hanem mert megújuló, lebomló, vízzel lemosható anyagból ugyanaz a fény
megcsinálható.

Források

• Okometric (2007) gyertyaviasz-emissziós vizsgálat – összefoglaló
• Petry et al. (2014): illatgyertyák kibocsátásának egészségügyi értékelése
• National Candle Association – kutatási összefoglalók
• EN 15493 / EN 15426 / EN 15494 gyertyaszabványok
• Cargill NatureWax termékcsalád
• USDA Foreign Agricultural Service – szójaolaj-adatok
• Meijaard et al. (2020): olajnövények és a biodiverzitás, Current Biology
• Európai Tanács: az EUDR halasztása és egyszerűsítése (2025. december)

Mit érdemes még elolvasni

Viasz-kisokos, szójaviasz előnyei, kókuszviasz. Rózsakollekció, tulipán, lótusz. Szójaviasz gyertyák.